Mit kell tudnia a munkáltatónak és a munkavállalónak a fizetési felszólításról? Nos, a munkáltató a minimálbér háromszorosát meg nem haladó követelését írásbeli felszólítással is érvényesítheti, tehát a kis összegű munkáltatói követelések esetében a per úgymond megúszható.
Ha a munkavállaló fizetési felszólítást kap a munkáltatójától, annak valótlansága esetén érdemes azt bíróság előtt keresettel megtámadni. Ezt a legtöbb érintett munkavállaló elmulasztja, nem törődnek a munkáltatói felszólítással. Pedig kellene, hiszen így a fizetési felszólítások igen nagy számban per nélkül jogerőssé válnak. Amennyiben azonban a munkavállaló mégis megtámadja a fizetési felszólítást, akkor úgy kerül a perben felperesi pozícióba, hogy nem ő követel a másik féltől valamit.
A fizetési felszólításnak egyébként ugyanolyan alakiságoknak kell megfelelnie, mint egy felmondásnak, azaz címzett jognyilatkozatnak kell lennie, és tartalmaznia kell jogorvoslati kioktatást. Utóbbi elmaradása esetén a munkavállaló nem 30 napig, hanem fél évig fordulhat a fizetési felszólítás ellen bírósághoz.
A fizetési felszólítással érvényesíthető követelés összegszerű korlátjával kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy melyik évi minimálbért kell alapul venni a számításhoz. Előállhat ugyanis az a helyzet, hogy a követelés keletkezése és az igény érvényesítése között változik a minimálbér összege. Ezzel kapcsolatban a többségi álláspont az, hogy az igény fizetési felszólítással történő érvényesítésének időpontja az irányadó.