Két munkajogi tárgyú Európai Uniós irányelv jogharmonizációja folytán több helyen is változott a Munka törvénykönyve. Mind a két direktíva reakció a korábbi uniós szabályozás életbelépése óta bekövetkezett gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi változásokra. A 2019/1152 irányelv az átlátható és kiszámítható munkakörülményekről az Európai Unióban, míg a 2019/1158 irányelv a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról rendelkezik.
A legnagyobb visszhangot az apaszabadság kérdése kapta. Tavaly, azaz 2022-ben az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság, míg ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság járt, amelyet kérésének megfelelő időpontban kellett kiadni.
2023. január 1-től azonban a fenti szabály úgy változott, hogy az apát a fenti öt munka-nap helyett egységesen tíz munkanap pótszabadság illeti meg, és ez már az örökbefogadó apának is jár – legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig.
Az apa fenti szabadságát kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben lehet kiadni, és nem lehet arányosítani. Tehát, ha év közben kezdődött a munkaviszony, akkor is tíz munkanap apasági szabadság jár az apának.
A fenti megnövekedett apasági szabadságot visszamenőleg is kell alkalmazni. Azaz a munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után 2023. január 1-jétől két hónapon belül jogosult igénybe venni az apasági szabadságot, illetve, ha az apa a jelenlegi pótszabadságot már igénybe vette, akkor az apasági szabadság különbözetét veheti igénybe.
Emellett változott például az is, hogy az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek hatékony érvényesítése érdekében megfelelő bírósági védelmet kellett biztosítani a munkavállalók számára az irányelvekben előírt jogokhoz kapcsolódó panaszból vagy eljárásból eredő kedvezőtlen bánásmód, vagy hátrányos következmények ellen.
Pontosították az utasítás megtagadásának feltételeit is. A módosítás a munkáltatói utasítás teljesítésének megtagadására irányuló szabályokat egységesen, mind a munkavállalót, mind a harmadik személyt érintően kiterjesztették az életet, testi épséget közvetlenül és súlyosan veszélyeztető utasításokra. A munkavállalók emellett lehetőséget kaptak arra, hogy megtagadják a rendelkezésre állást, amennyiben a munkáltató az írásbeli tájékoztatóban foglaltaktól eltérően osztja be a munkaidőt, vagy ha a munkaidő-beosztásról, illetve annak módosításáról a minimális előzetes értesítési időn kívül tájékoztatja a munkavállalót.
Fontos újdonság, hogy elsődleges az átutalással történő munkabér fizetés, és csak külön írásbeli megállapodás esetén lehet készpénzben fizetni. A módosítás célja a korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzése, másrészről ez a megoldás a munkáltatók szempontjából egységes, egyszerűbb, könnyebben nyomon követhető és költséghatékonyabb megoldást biztosít. A felek megállapodása alapján ugyanakkor továbbra is lehetőség van a munkabér készpénzben történő kifizetésére.