Függőségeink vagy rossz szokásaink a munkahelyeken is megjelenhetnek, elég, ha a munkamániára, az alkoholra, a drogokra vagy épp a dohányzásra gondolunk. Ráadásul hatással vannak a teljesítményre is, hiszen azokat lehetetlen letenni a nap elején, ha másként nem, sóvárgás formájában elkísérnek bennünket. Mit lehet tenni ilyenkor?
Akkor beszélünk függőségről, ha valamilyen szer vagy szokás olyan természetes részét képezi a mindennapoknak, hogy anélkül már el sem tudjuk képzelni az életünket – vélik a szakemberek.
Ezek a függőségek döntően feszültségeinkből vagy a diszkomfortérzetünk elfedésére használt pótcselekvésekből alakulnak ki. A kiút a magunkkal való őszinte szembenézés, a tudatosság lehet, ám mindez nem egyszerű feladat, főképp, ha nem segítő környezet veszi körbe az érintett embert.
Nagyobbat nem is tévedhetnénk, ha azt gondolnánk, hogy ez csak egy adott társadalmi csoport ügye. Felmérések támasztják alá ugyanis, hogy Magyarországon a magasan iskolázottak körében 16 százalék a kábítószer használók aránya, ez pedig részben a szélsőséges teljesítménykényszerre és teljesítményszorongásra vezethető vissza. Sokan a hétfőtől péntekig tartó hajtásból hétvégi szerhasználattal, mértéktelen alkoholfogyasztással tudnak csak időlegesen kikapcsolni.
Mi lehet tenni ilyen esetben? A HR-vezető feladata többek között felismerni a nehézséget, és segíteni a bajba került kollégán. A problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni, legalábbis ez az egészséges és őszinte szervezeti kultúrával nem összeegyeztethető. Szerencsére egyre több a gondoskodó szervezet, amely önismereti tréningekkel és egyéb lehetőségekkel is támogatja a kollégáit, nem beszélve arról, hogy nemcsak etikai kötelesség, de szakmai és üzleti érdek is a munkavállalónak lehetőséget, esélyt, támogatást adni.
Fontos, hogy a függőségnek nem szabad tabunak lennie, hiszen emberek vagyunk, érzéseink, szokásaink vannak, ráadásul egy sor szerepben meg kell felelnünk.