Facebook pixel

Nem túl gyakori, de előfordul, hogy a munkáltató a ténylegesen járó munkabér helyett több munkabért fizet ki a dolgozónak. Mit tehet a munkáltató téves munkabér utalás esetén, hogy visszakapja a túlfizetést?

A jogalap nélkül kifizetett munkabér olyan pénzösszeg, amelyre a munkavállaló munkabér címén nem jogosult. Lehetséges, hogy a munkabér címén fizetett teljes összeg jogalap nélküli. Például, ha a munkáltató tévedésből ismételten kifizeti a dolgozó bérét, holott már korábban is kifizette az esedékes bért. Az is előfordulhat, hogy a kifizetett összegnek csak egy része jogalap nélküli. Például téves munkabér kifizetés fordulhat elő helytelen bérszámfejtési adatok, túlóra adatok vagy teljesítmény adatok alapján, amikor a munkáltató magasabb összeget fizet ki a dolgozónak, mint ami jogszerűen járna neki.

A jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén a munkáltató természetesen jogosult visszakövetelni az alaptalanul kifizetett összeget. A munkáltató a nettó összeget kérheti vissza a dolgozótól, amennyiben az adó megállapítási és adólevonási kötelezettségét teljesítette és nettó összeget fizetett ki a dolgozónak. A tévesen levont és befizetett adó miatt a munkáltató az adóhatósághoz fordulhat.

Érdekesség, hogy a visszakövetelés határideje viszonylag rövid. Főszabály szerint a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabért. Abban az esetben, ha a dolgozó önként nem fizeti vissza az összeget, akkor a munkáltatónak a megadott határidőn belül kell a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetése iránt a munkavállalóval fizetési felszólítást közölni vagy az illetékes bíróságon keresetet benyújtani.

A fizetési felszólítást meg kell indokolni. Tartalmaznia kell a visszakövetelt munkabér összegét, a követelés jogcímét (jogcím nélkül kifizetett munkabér), valamint a visszafizetés határidejét. A felszólításnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkavállaló 30 napon belül jogorvoslattal fordulhat a felszólításban megjelölt illetékes bírósághoz. Amennyiben a munkavállaló nem fordul bírósághoz vagy eredménytelenül támadja meg a fizetési felszólítást, és nem teljesíti a visszafizetést, akkor a munkáltató végrehajtási eljárás útján hajthatja be az összeget.

Fontos megemlíteni, hogy a munkáltatónak több ideje van a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésre, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ilyen esetben a munkáltatónak a kifizetéstől számított három éven belül van lehetősége az alaptalanul kifizetett összeg visszakövetelésére a fentebb már említett módokon. Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a dolgozónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Az adott eset körülményei alapján lehet eldönteni, hogy az alaptalan kifizetést a munkavállalónak fel kellett-e ismernie. Ennek mérlegelésekor figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló rendszerint kapott fizetéséhez képest mennyivel volt magasabb az alaptalanul kifizetett összeg, illetve a kifizetés idején számíthatott-e a dolgozó munkabér fizetésre.