A folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodás mindig is a siker egyik fő kritériuma volt egy cég esetében, ám az utóbbi évek pandémia és gazdasági válság sújtotta időszaka gyorsabb és hatékonyabb változtatási képességet kíván meg minden vállalattól.
Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott kutatás szerint – amelyben mintegy 1000 globális céget kérdeztek meg a kutatók – arra jutottak a szakemberek, hogy a megoldás a mikrováltozás-menedzsment, azaz kisebb és nagyon jól megtervezett változtatások sorozata mutatkozik a legjobb megközelítésnek, ha tartós és nagy változásokat szeretnének elérni szervezeti szinten. Abban az esetben ugyanis, amikor ezek a kisebb változások folyamatosan működnek, akkor kifejtenek egy olyan összetett hatást, amely végül nagyobb mértékű változásként jelenik meg.
Az egész rendszer alapja az emberi motiváció és a viselkedéselmélet. Elsőként bontsuk le a nagy változást kisebb lépésekre. Amikor ugyanis egy nagyvállalati átalakulás kisebb részekre van felosztva, akkor a sikerélmények és a haladás jobban kirajzolódik menet közben, könnyebb változtatni egy-egy fázison, ha mégsem megfelelő az irány.
Ezt követően változtassuk meg a viselkedést kisebb szokások és rutinok módosításával. A folyamat ugyanis összehangolt kombinációja az utasításnak, a finom kérésnek és a javaslatoknak, amelyek összhangban vannak a kijelölt célokkal. Az újításokkal párhuzamosan pedig változnak a szokások és a rutinok, így könnyebben azonosulnak a folyamattal dolgozók.
Mindeközben érdemes folyamatosan mérni, tanulni és fejlődni. Vizsgálni a kisebb, éppen futó terveket, hogy megfelelő-e az eredmény. Ha valami eltér, akkor újragondolható a folyamat. Erre is jó a mikrováltozás-menedzsment, hiszen lehetővé teszi, hogy csökkentsük a kockázatot egy a cég szempontjából kulcsfontosságú változ(tat)ás során.