A sikeres beillesztési folyamat előkészítésekor érdemes öt fő területre bontani az onboardingot, így egyszerűbb és hatékonyabb rendszert hozhatunk létre. Mutatjuk miről is van szó pontosan!
A szakirodalomban 5C-modellnek hívott módszer lényege, hogy a megfelelőség (compliance), tisztázás (clarification), magabiztosság (confidence), kapcsolatok (connections) és kultúra (culture) oldaláról szálazza külön a tennivalókat.
A megfelelőség alatt a működéshez szükséges alapvető követelmények teljesítését értik, ilyen a törvényben előírt adminisztráció, a feladatok ismertetése, a biztonsági és munkavédelmi oktatás, valamint az eszközök átadása. Ez egyébként minden cégnél megvan, még ha – már elnézést a kifejezésért – gőzük sincs arról mi fán terem az onboarding. Ha egyébként ezt az egy pontot jól kezeli egy cég, már az sokat jelenthet egy új munkavállaló megtartását illetően.
A tisztázásra azért van szükség, mert új munkatárs számára nem feltétlenül egyértelműek a cég bevett módszerei, szokásai. Ahhoz, hogy hatékonya tudjon dolgozni, világosnak kell lennie a számára, hogy pontosan mik a feladatai, milyen elvárásoknak kell megfelelnie és milyen szabályok szerint működik az adott szervezet. Fontos, hogy ebben a fázisban adjuk meg a lehetőséget a szabad kérdezésre, hiszen jobb ilyenkor egyértelművé tenni a dolgokat.
A magabiztosság esetünkben annyit jelent, hogy az új dolgozó mennyire érzi biztosnak a tudását és a képességeit a munkakörében lévő feladatok elvégzésére. Egy jó onboarding folyamat során alkalmat kell teremtenünk az ismeretek gyakorlati kipróbálására és a biztonságos hibázásra, hogy éles helyzetben ne startoljon rögvest kudarccal az új kolléga. Ez pozitívan hat a későbbi teljesítményére is.
A kapcsolatok fontosságát talán nem is kell hangsúlyoznunk. Ha a dolgozóknak jó a kapcsolatuk a munkatársaikkal, biztonságban érzik magukat: kiegyensúlyozott a teljesítményük, s kevesebbet hibáznak. Ráadásul a felmérések is azt mutatják, hogy a legfontosabb munkahelyi megtartó tényező a kollektíva és a jó hangulat. Egy mentor kijelölése segíthet az ügyben.
Amikor kultúráról beszélünk, akkor ebben a modellben elsőként a cég által nyilvánosan kommunikált elemek, például az értékek, küldetés és hitvallás megismerésére, megértésére és elfogadására gondolunk. , elfogadását és (idővel) a beépítését jelenti. Ám az onboarding során meg kell ismertetni a dolgozót a társaságnál bevett, úgymond íratlan szabályokkal, szokásokkal is.