A munkabér kifizetése egy munkáltató alapvető és lényeges kötelezettsége. Érdemes azonban beszélni arról, hogy mi számít munkabérnek, és milyen szabályok vonatkoznak a kifizetésére.
Munkabér nélkül nem beszélhetünk munkaviszonyról. A törvény ugyan nem határoz meg pontos definíciót arra, hogy milyen díjazás számít munkabérnek, ám általánosságban azt lehet mondani, hogy a munkabér körébe tartozik minden olyan díjazás, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a munkaszerződés alapján a munkavégzés ellenszolgáltatásaként, vagy meghatározott esetekben a munkaviszonyra tekintettel a munkában nem töltött időre kap.
Az alapbér mellett a munkabér részét képezik a bérpótlékok és egyéb bér elemek, például a prémium, a jutalom, de a szabadság vagy betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj is.
Nem tekinthetőek azonban a munkabér részének a munkáltató által nem pénzben, hanem természetben adott juttatások. Ilyenek az étkezési jegyek és egyéb cafetéria juttatások, vagy épp a céges eszközök (gépjármű, számítógép) magáncélú használatának megengedése, ahogy nem munkabér a dolgozónak adott utazási költségtérítés sem.
Fontos megemlíteni, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a munkabért forintban kell megállapítani, s már a munkaszerződésben sem lehet a munkabért külföldi pénznemben meghatározni, s a kifizetése sem történhet külföldi pénznemben. Ez alól kivételt képez, ha a munkavégzés helye külföldön van. Külföldi munkavégzés esetén a felek megállapodása alapján a munkabér külföldi pénznemben is meghatározható és kifizethető.
Az általános szabályok szerint a munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. Ettől a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben el lehet térni, ahol a felek ennél hosszabb vagy rövidebb elszámolási időszakot is meghatározhatnak. A munkabért a törvény szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a munkavállaló részére. A felek a munkavállaló számára kedvezőbb fizetési határidőben is megállapodhatnak.
Ha azonban a dolgozó díjazása kizárólag teljesítménybérrel történik, és a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, akkor a törvény lehetővé teszi, hogy a munkabért ennek megfelelő időpontban fizessék ki. Ebben az esetben a munkavállaló részére legalább havonta az alapbér felének megfelelő összegű előleget kell fizetni.
Ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor készpénzes fizetés esetén a munkabért legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni.